Minden évben bekövetkező természetes biológiai jelenség a gím- és a dámszarvas bikák agancsának levetése, mely január végétől áprilisig tart. Nem köztudott, bár egyre több fórumon hívják fel az erdőjárók figyelmét arra, hogy a hullatott agancs a területen gazdálkodó vadászatra jogosult szervezet tulajdonában van (pl. vadásztársaság, erdőgazdasági zrt.), annak gyűjtését csak az ő írásbeli hozzájárulásukkal lehet végezni. Ennek hiányában a tulajdon elleni szabálysértési eljárás mellett még a vadászati hatóság eljárásával is számolni kell.
A hullott agancs engedély nélküli gyűjtése a jogosulatlan vadászattal azonos megítélés alá esik, és vadvédelmi bírság kiszabását teszi lehetővé. Ebben az esetben a vadvédelmi bírság összege legalább ötvenezer forint, de akár az egymillió forintot is elérheti.
Az engedély nélküli agancsgyűjtők nem csak az agancs eltulajdonításával okoznak kárt. Az agancs keresése, felkutatása során végigjárják az erdő minden részét, beleértve a vad pihenőhelyeit is, nem hagyva nyugalmat a tél végén legyengült vadállománynak. Sok esetben a vad szándékos zavarásával, hajtásával próbálnak hozzájutni a már levetés végső stádiumában lévő agancshoz. Az ilyen drasztikus és illegális módszerek mind az agancs növesztésében szerepet játszó agancstő, mind a vad maradandó sérülését is okozhatják. Aki gerinces állatnak indokolatlanul maradandó egészségkárosodást okoz, az állatkínzást követ el.
Ugyanakkor egy csapat megzavarásával a biztonságos közúti, illetve vasúti közlekedést is veszélyeztetik, hiszen a – adott esetben akár több tíz egyedből álló – szarvas „rudli” közúton történő hirtelen megjelenése tragikus kimenetelű közlekedési balesettel is végződhet.
Egyre több területen lépnek fel a vadgazdálkodók az illegális agancsgyűjtés visszaszorítása érdekében a rendőrséggel közösen, de megnyugtató megoldást a hullott agancs felvásárlásának, forgalmazásának szabályozása jelenti majd.
Forrás: NÉBIH
